Be kell valljam, ahhoz képest nem is volt olyan vészes. Sosem intéztem még ilyesmit, nem irattam át autót, csak a neten olvastam arról, hogy az mennyire rémes, és órákig tartó szenvedés egy okmányiroda sötét és poros zugában. Aztán rájöttem, hogy én olyan cégek honlapját olvasgatom, akik jópárezer forintért átvállalják tőlünk ezt a szörnyű terhet. :D
Eddig mindent sikerült megoldani, igaz, mindent pont másodjára.
A mobil eredetvizsgálókat elsőre cserben hagytunk, mert az én szeretett párom képtelen volt odatalálni a helyszínre, illetve addig variálta, hogy hogyan bkv-zon oda egyszerűen, amíg teljesen el nem tévedt. A következő találkára én mentem nagy mellénnyel, és hiába tudtam, hogy hová, azért csak sikerült bolyonganom fél órát, mire odataláltam, ahová olyan magabiztosan indultam... :) Szerencsére nagyon türelmes, kedves emberek vártak, nem csináltak problémát, hamar megvolt a papír, amivel elindulhattam az okmányirodába.
Gondoltam, ezt még aznap meg is teszem, így elindultam a Lurdy-házba, ami viszonylag utamba esik a munkahelyem felé, mert még 12 előbb be akartam aznap érni.
Az 1-es villamos megállójában aztán szanaszét fagytam és áztam vagy 20 perc alatt, mire a villamos megérkezett, hogy ne is haladjon tovább, baleset miatt. Én sértődötten be a munkahelyemre - de sebaj, gondoltam, majd jól nézek a neten egy okmányirodát, ahová este is el lehet menni.
Így jutottam el arra a felismerésre, hogy az általam megcélzott okmányirodában nemes egyszerűséggel nincsen kocsipapír-ügyintézés. Így lett a pechből szerencse - nem kicsit lettem volna ideges, ha a helyszínen döbbenek rá, hogy feleslegesen utaztam oda.
Úgyhogy másnap reggel célba vettem egy otthonomhoz közelebbi okmányirodát, felkészülve arra, hogy a délelőttömet ott fogom tölteni, és láss csodát: az egész ügyintézés, postára menéssel, kétszer várással, piszmogással és kevéssé magabiztos ügyintéző nénivel együtt kevesebb, mint másfél órát vett igénybe! Történt mindez attrocitások és kellemetlenségek nélkül, egy kellemesen igényes hivatalban, zökkenőmentesen. Igaz, második nekifutásra :).
Azt, hogy a Magyarországi Bogarasok Egyesületét is második alkalomra sikerült megtalálnom, ki sem fejtem bővebben :).
De minden csak ennyire legyen macerás az életben.
A következő cél a műszaki vizsgáztatás, aztán a forgalmi megszerzése, majd az én jogosítványomé. Eléggé izgatott vagyok. :D
